FLT3-mutációt hordozó AML kezelésében ígéretes eredményeket hozott a crenolanibbal kombinált kemoterápia alkalmazása.

A sejtek energiaellátásának blokkolása érzékenyebbé teszi a rákos sejteket a kemoterápiás kezelésekre.

Amerikai kutatók olyan immunsejteket fedeztek fel, amelyek univerzálisan, közvetlenül képesek a ráksejtek elpusztítására.

Új, nazális adagolású anti-CD3 monoklonális antitestet vizsgálnak Alzheimer-kór lehetséges terápiájaként.

A fázis II. FENopta klinikai vizsgálatban jó eredményeket mutatott relapszáló SM kezelésében az új BTK-gátló fenebrutinib.

Kínai kutatók egy teljesen új elgondolást: mRNS alapú kezelési mechanizmust tesztelnek az Alzheimer-kór terápiájában, egyelőre úgy tűnik, sikerrel.

A krónikus mieloid leukémia (CML) a vért és a csontvelőt is érintő malignus he­matológiai betegség. A kórkép lényege, hogy a csontvelő túlzott mennyiség­ben termel fehérvérsejteket, úgynevezett granulocitákat. Ezek a – blasztoknak is nevezett – sejtek a csontvelőt fokozatosan elfoglalva akadályozzák a vér­sejtek képződését. Ezen túlmenően a blasztok a csontvelőből a keringésbe kerülnek és azzal a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljuthatnak.

A mielodiszpláziás neoplasmákat klonális ineffektív diszpláziás vérképzés jellemzi, következményesen egy vagy több sejtsort érintő cytopeniával, az esetek harmadában akut mieloid leukaemiás transzformáció alakul ki. A betegség lehet kis vagy nagy rizikójú, melyet az IPSS és IPSS-R score rendszerek segítségével osztályozhatunk. Újabb ismeretek birtokában és a kezelési típusok hatékonyságának növelése érdekében szükségessé vált a korábbi WHO klasszifikáció megújítása 2022-ben. Hosszú évek után több szer is törzskönyvezést nyert, így a luspatercept, a decitabin + cedazuridin, és további szerek szerepelnek klinikai vizsgálatokban.

A Fierce Pharma minden évben összeállítja a legnagyobb árbevételű gyógyszeripari vállalatok listáját. A mostani sorrend a 2021-es teljes év forgalmi adatain alapul, melyet a korábbi évekhez képest COVID-19 járvány alaposan felforgatott.

A mastocytosis ritka megbetegedés. A 2016-os WHO-klasszifikáció a mieloproliferatív neoplasmák között, külön entitásként azonosítja. A be­tegség kialakulása többnyire a c-kit (D816V) mutációhoz köthető. Van bőrre lokalizált és szisztémás forma. A kóros hízósejtek szervinfiltrációt, illetve spontán aktiválódásuk a masztocitaaktivációs tüneteket eredményezhetik.